KUTATÁS

Mutasd a bacijaidat, megmondom, ki vagy

Hagyunk magunk után egyszerű cipőnyomot, talpnyomot, ökológiai és fosszilis lábnyomot. Most itt az újabb, a bakteriális lábnyom. Ugye, milyen furcsa érzés egy nyaralás után hazaérkezni? Mintha még a falak is másmilyenek lennének. Az egészről a mikrobáink tehetnek, akik egy-két hét után cserbenhagytak minket. Amint a bőröndből előkerül a szennyes, kezet mosunk és iszunk egy pohár vizet, helyreáll a régi otthonos érzés is, visszatelepedtek saját kis gombáink, bacijaink és mi ismét nyugodtak vagyunk. Az adatok elemzése kimutatta, hogy a bakteriális közösség idővel összehangolódik azzal az emberrel, akivel együtt él. Egyetlen vakteszt elegendő annak meghatározására, kitől és melyik házból származik „tulajdonosa”. A tudomány már régóta tud a mikrobiomok létezéséről, de hosszú ideig félreismerték a jelentőségét. Hét éve kezdtek el a biológusok, genetikusok, orvosok és a biostatisztikusok a Human Microbiom Project keretében behatóan foglalkozni a velünk élő „baciállatkerttel”, amit mindannyian magunkkal hordunk. A százmilliárd élőlény kereken másfél kilót nyom, és többnyire egysejtűekről van szó. Többségük a bélrendszerben foglal helyet, de a bőrön, a szájban, az orrban és az urogenitális (húgy- és ivarszervi) rendszerben is sokan laknak. A mikrobiom segíti az emésztés folyamatát, életfontosságú vitaminokat és zsírsavakat állít elő, erősíti az immunrendszert és véd a veszélyes kórokozóktól. De ha ez a komplex rendszer felborul, akkor fontos funkciók is veszélybe kerülnek. Depresszió, bélgyulladás, elhízás, cukorbetegség, rák, asztma és autoimmun-betegségek hátterében bizony gyakran a megtépázott mikrobiom állhat. Ami a bélrendszer mikrobáit illeti, a tudósok már fel tudnak mutatni némi eredményt. Ismertté vált, hogy sok mikroorganizmus abban segít, hogy a táplálékot úgy halmozza fel, hogy az a legjobban emészthető legyen. Az antibiotikumokra a bélflóra érzékenyen reagál és hosszú távon zavart okoz a működésében. Ezért lehet a pro- és prebiotikumoknak jelentősége az egyensúly helyreállításában. Bizonyossá vált, hogy a mikrobiom szoros összefüggésben van az immunrendszerrel. Ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy a betegségeket is másként lehetne kezelni. Az egyensúlyában megzavart mikrobiomot kellene ismét visszabillenteni és így lehetne betegségeket elkerülni vagy gyógyítani. Addig azonban még hosszú az út, de az első próba, a probiotikumok használata, szerencsére beválni látszik. Egy másik lehetőség a prebiotikumok bevetése, amik bizonyos jótékony baktériumok növekedését ösztönzik a bélflórában.

Forrás

Prof. Dr. Guseo András: Az autoimmun betegségektől az étel intoleranciáig

Videó

Bélbaktériumokkal az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség ellen

Az ember vastagbelében kb. másfél kilogramm baktérium él. Ezek kb. 4-500 fajt képviselnek, egymáshoz viszonyított pontos arányuk még ma sem ismert. Amikor normális bélflóráról beszélünk, akkor egészséges emberekben talált bélflóra arányokat vesszük alapul, azonban itt is egyénenként igen nagy a különbség. Az egyszerűség kedvéért három csoportba soroljuk őket: 1, jófiúk 2, közömbösek 3, rosszfiúk Mint látjuk a beosztás meglehetősen szubjektív, de arra alkalmas, hogy tudásunk hézagait elfedjük. Legutóbb a Leuveni Egyetem kutatói (Patrice Cani és mtsai.) nemrég közzétett tanulmányukban (National Academy of Sciences) arról számoltak be, hogy egér kísérletekben igazolták, hogy az Akkermansia muciniphila nevű baktérium, ha elszaporodik az állatok bélrendszerében, akkor az határozott védelmet nyújt az elhízás és a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásával szemben. Ez a baktérium eddig a közömbösök népes táborát gyarapította, de úgy tűnik, indokolt lenne átsorolni őt a jófiúk csoportjába. Vannak bizonyos élelmiszerek, amik fogyasztása révén a probiotikumok (jó fiúk) közé sorolt baktériumok elszaporodását támogathatjuk. Az ilyen hatást nevezzük prebiotikus hatásnak. A banán, a hagyma, a póréhagyma, a spárga és a csicsóka erős prebiotikus hatással bír. Régi megfigyelés, hogy pl. a csicsóka fogyasztása nagyon is ajánlott elhízottaknak és cukorbetegeknek, csak eddig nem ezzel a hatással magyaráztuk hatékonyságát. A muciniphila mennyisége szabályozza a bél, a bélfal barrier funkcióját, csökkenti a bélfalban lévő gyulladásra való hajlamot és csökkentette az inzulin rezisztenciát, ezáltal valóban jótékonyan véd az elhízás illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával szemben.

Forrás

Néhány hét alatt csökkenti a ráncok mélységét a probiotikum - A friss kutatások szerint ragyogó, fiatalos bőrt varázsol

Nemcsak a gyomornak tesznek jót, hanem a bőrre is rengeteg pozitív hatást gyakorolnak a probiotikumok a kutatás eredményei alapján. A probiotikumot legtöbbször az egészséges bélflóra megőrzésére és helyreállítására alkalmazzák, főleg betegségek és antibiotikum-szedés alatt. Van azonban néhány olyan eset is, amikor megelőzésre egyaránt kifejezetten ajánlott szedni. Sőt, kiderült, hogy nemcsak a gyomornak és az immunrendszernek tesz jót. Új kutatások arra világítottak rá, hogy a bőrre is szuper hatással van: ragyogóvá, simává és élettel telivé teszi, de még a ráncok mélységét is hatékonyan és gyorsan képes csökkenteni. Fiatalít és ránctalanít a probiotikum A koreai Nemzetközi Mezőgazdasági Egyetem és a Dermapro Skin Research Center szakértői 12 héten keresztül vizsgáltak 110 - 41 és 59 év közötti - jelentkezőt, akiket két csoportra osztottak: az egyik csapat napi egy Lactobacillus plantarumot tartalmazó probiotikumot szedett, a másik pedig ugyanennyi placebót. A vizsgálat vége váratlan eredményeket hozott. Kiderült, hogy a valódi tabletták nagymértékben javították az alanyok bőrének állapotát. Három hónap alatt látványosan hidratáltabb, ragyogóbb lett a bőrük, sőt, még a barázdák mélysége is csökkent. 13-17%-kal feszesebb, rugalmasabb lett a jelentkezők arca, de az egész testükön látható volt a pozitív változás. A vizsgálat vezetői megállapították, hogy egyértelmű bőrfiatalító hatása van a tablettáknak. Pattanások és bőrproblémák ellen is beválik Natalie Lomb elmondta a kutatással kapcsolatban, hogy a probiotikumok stimulálják az immunsejtek működését, és belülről csökkentik a gyulladásokat, éppen ezért nemcsak a ráncok, hanem a stressz, a túlzott faggyútermelés vagy a helytelen táplálkozás okozta pattanások ellen is beválhatnak. Ezért a szakértők tanácsa szerint érdemes kúraszerűen szedni őket, természetesen betartva az ajánlott mennyiséget. De a legjobb megoldás, ha rendszeresen fogyasztasz élőflórás joghurtokat vagy akár kefirt. A változás nagyjából egy hónap alatt válik igazán látványossá a bőrön. Ekkor kezdenek majd halványulni a pöttyök, normalizálódni a faggyútermelés, és a ráncok mélysége is ennyi idő után csökkenhet leginkább. Hatásos tippek a ráncok ellen Nemcsak a probiotikumok segítségével tüntetheted el a mélyedéseket az arcodról: mutatjuk a leghatásosabb és legegyszerűbb ránctalanító trükköket.

Forrás

Egy bensőséges kapcsolat: a bél-agy esete az idegrendszerünkkel

A mentális egészség hatással van a bélrendszer állapotára Ennek a tudományos hozzáállásnak viszont van egy olyan hozadéka, amely szerint a gasztroenterológiai megbetegedéseknél szükséges figyelembe venni a stressz és az érzelmek kezelését is. Tanulmányok kimutatták: azok a betegek, akiknél pszichológiai alapú megközelítést is alkalmaztak gyógymódként, nagyobb arányú és gyorsabb javulást mutattak a tüneteikkel szemben, mint a hagyományos orvosi kezelésben részesülő betegek. A Harvard Egyetemhez tartozó Massachusetts General Hospital és a Beth Israel Deaconess Orvosi Központ egy tanulmányában megállapította, hogy a meditáció jelentős és pozitív hatással lehet az irritábilis bél szindrómára és egyéb gyulladásos bélbetegségekre. A folyamat visszafelé is igaz: a gyenge bélrendszer neurológiai és neuropszichiátriai rendellenességeket okozhat. Az eddig rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján feltételezhető, hogy a bélflóránk zavarai a sclerosis multiplex, az autizmus spektrum zavarok és a Parkinson-kór megjelenésével kéz a kézben járnak. Ezek a betegségek ugyanis potenciálisan összefüggésbe hozhatóak azokkal a gyulladásos állapotokkal, amelyeket a bél mikrobális egyensúlyhiánya is okozhat. Az életkorral összefüggő bélflóra változás és az Alzheimer-kór között pedig további összefüggéseket is észleltek.

Forrás

Mitől megy a hasuk az olimpikonoknak?

Az élsportolók 86 százaléka küzd a gyomor- és bélrendszert érintő úgynevezett gasztrointesztinális (GI) zavarral – idézi a LiveScience a British Journal of Sportmedicine folyóiratban tavaly év végén megjelent tanulmányt. A liverpooli John Moores University sporttudományi intézetének munkatársai, a rugbytől a sífutáson át számos szakág 250 profijának bélügyeit elemezték. A vizsgálatból kiderült, hogy az erős hasmenéssel és/vagy puffadással kísért, a versenyek alatt sem enyhülő nyavaját még véletlenül sem egy külső kórokozó váltja ki. A szakberkekben GI-szimptómának is nevezett tünegyüttes akkor is jelentkezik, ha nem kerül sor olyan járványra, mint amilyenről a javában zajló pjongcsangi téli olimpia nyitóünnepsége után számolt be a világsajtó, mások mellett a New York Times. (A heveny gyomorpanaszokkal és hányással büntető, emberről emberre terjedő norovírus-fertőzés miatt több mint ezer biztonsági őrt cseréltek le a szervezők az első napon, a sportolókat azonban eddig megkímélte az emésztőszervi ragály. A Scandinavian Journal of Gastroenterology hasábjain 2011-ben publikált tanulmányban svéd sportorvosok csoportja arról számolt be, hogy a fokozódó edzésmunka az úgynevezett székletfrekvenciát is megnöveli, magyarán a sportoló egyre sűrűbben érez késztetést vécére menni. A LiveScience-nek nyilatkozó Kim Baret, a University of California sportorvos-professzora szerint az edzéseken és a versenyeken extrém fizikai terhelésnek kitett emberi szervezetben a gyomor- és béltraktusok vérellátása megváltozik, csökken az oxigén szintje, a lassú égésnek aposztrofálható emésztés folyamatában zavar támad. Hosszabb távon a gasztrointesztinális funkciók elégtelenekké válnak, a bélcsatornák pedig fizikailag is sérülhetnek. Aloys Berg, a freiuburgi egyetem sportorvos professzora és munkatársai 2005-ben magyarázták meg, hogy az állóképességi sportokat űzőknél, mindekelőtt a távfutóknál és országúti kerákpárosoknál mi okozza a gyomor- és bélrendszeri panaszokat. Szerintük a többségüknél folyamatosan visszatérő hányingernek, hányásnak, a gyomorfájdalmaknak, a görcsöknek, a hasmensének és a felfúvódásnak a sportoláskor jelentkező mechanikai bélirritáció és a vérellátási zavar az oka, amely megváltoztatja a traktus mikroflóráját és immunsejt-termelődését is. Voltaképp ez a felszívódási zavar felelős a tünetekért. A kulcsszó: mikrobiom Az emberi szervezet állapotát ugyanis alapvetően befolyásolja a bélflóra, újabb keletű kifejezéssel a mikrobiom összetétele. Az emberrel együtt élő, az emberi sejtekkel és szövetekkel közös ökoszisztémát alkotó baktériumok, vírusok, gombák egészséges arányának meghatározása a már idézett Baret szerint az élsportolók hasmenését is megállíthatja.

Forrás

Termékenység, autoimmun betegségek és bélflóra: mi a kapcsolat?

Az utóbbi 20 évben folyamatosan növekszik az autoimmun betegek száma, vagyis egyre több embert diagnosztizálnak például autoimmun pajzsmirigy betegséggel, lisztérzékenységgel, 1-es típusú cukorbetegséggel, gyulladásos bélbetegséggel vagy épp pikkelysömörrel. Az autoimmun állapotok sajnos közvetlen és közvetett módon is negatív hatással vannak a termékenységre és a terhességre. Vajon miben rejlik az autoimmun betegségek megelőzésének, illetve kezelésének kulcsa? Talán meglepően hangzik, de úgy tűnik, az egyik lehetséges válasz a bélrendszer! MI AZ AZ AUTOIMMUN BETEGSÉG? KIK AZ ÉRINTETTEK? Az „autoimmun betegség” egy gyűjtőfogalom, amelybe több mint 80 ismert betegség tartozik. Alapvetően minden autoimmun betegség az immunrendszerrel kapcsolatos problémára vezethető vissza. Normális esetben az immunrendszerünk védelmez minket az idegen betolakodók ellen (például gombák, baktériumok és vírusok), és az a feladata, hogy ezeket az idegen betolakodókat megtalálja, felismerje és megsemmisítse – így tart minket egészségesen. Autoimmun betegség esetén azonban az immunrendszer túlműködik és a test azon részeit kezdi el megtámadni, melyek nem idegenek. Más szóval a szervezet nem képes felismerni saját struktúráját, ezért immunválaszt indít el saját sejtjei, szövetei vagy szervei ellen. Az autoimmun betegségek 75%-a nőknél fordul elő, leggyakrabban fogamzóképes korban. HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A TERMÉKENYSÉGET AZ AUTOIMMUN BETEGSÉG? Számos tudományos tanulmány mutat arra, hogy a különböző autoimmun betegségek kapcsolatban állnak a leggyakrabban előforduló termékenységi rendellenességekkel, úgy mint: endometriózis, policisztás ovárium szindróma (PCOS), petefészek korai öregedése, és ismeretlen eredetű (idiopátiás) meddőség. Egy lengyel kutatás például megállapította, hogy a kezeletlenül hagyott lisztérzékenység (cöliákia) összefüggésbe hozható a termékenységi rendellenességekkel, spontán vetéléssel és korai menopauzával is. Az autoimmun betegség és a terhesség veszélyes kombináció, megnöveli a terhességi komplikációk kockázatát, sérülhetnek az anya szervei és fennáll annak is a veszélye, hogy az anya olyan autoantitesteket termel, melyek árthatnak a magzatnak. A félresiklott immunműködés a teljes testet gyulladttá és ellenségessé teszi. Ahogy várható, ez egyáltalán nem kedvez a termékenységnek. Egy ilyen helyzetben az immunrendszer megtámadhatja a spermiumokat és embriókat, ezzel megnehezítve a fogantatást és a terhességet. Egy autoimmunitással rendelkező nő szervezete a saját petefészkét is megtámadhatja, ami a petefészek korai öregedését és PCOS-t idézhet elő. Az autoimmun betegségek a kötőszövetekre is hatással lehetnek, melyek összetartják a különböző szöveteket és szerveket. Emellett az idegekre, izmokra, endrokrin rendszerre és az emésztőrendszerre is negatívan hathatnak. MILYEN JELEK UTALHATNAK ARRA, HOGY AZ IMMUNRENDSZER TÚLMŰKÖDIK? Emésztési zavarok, visszatérő betegségek, bőrkiütések, vércukor problémák (pl. magas vércukorszint), allergia, extrém fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak, koncentrálási nehézségek. AZ AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS A BÉLFLÓRA KAPCSOLATA A bélflóra az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, az emberi mikrobiom legnagyobb részét alkotja. Ebben a kontextusban „bél”-en a teljes emésztőrendszert értjük, a „flóra” pedig a „mikrobióta”, „mikroflóra”, „mikrobiom” szinonimája. A bélrendszerben élő mikroorganizmusoknak kritikus szerepe van az egészségünkben, hiszen többek között szabályozzák és védelmezik a bél nyálkahártyáját, részt vesznek a tápanyagok emésztésében és a nyomelemek felszívódásában, és az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik. A bélflóra egyensúlyzavara fokozza a gyulladásokat a szervezetben és hajlamosít a különféle autoimmun betegségekre. Emellett a bélrendszerben élő hasznos baktériumok a bélnyálkahártya védőrétegeként is funkcionálnak, megakadályozva, hogy olyan idegen anyagok átjussanak a bélfalon, melyeknek nem lenne szabad. A gyulladások és a hasznos baktérium csökkenése együttesen megváltoztatják a bélnyálkahártya áteresztőképességét. Ennek eredménye, hogy méreganyagok, káros baktériumok és idegen anyagok (pl. megemésztetlen ételmolekulák és nemkívánatos antigének) tudnak a véráramba jutni.

Forrás

A D-vitamin szerepe a betegségek megelőzésében

Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a D-vitamin biológiai hatása szerteágazó, nemcsak a csontanyagcserében érvényesül, de az egyik legfontosabb génregulátor. A kalcitriol (amely a D-vitamin szervezeten belül, főként a vesében kialakuló aktív, hormonhatást kifejtő formája) a D-vitamin-receptorhoz kötődve bejut a sejtmagba, és itt különböző génekhez kapcsolódva regulálja a megfelelő hírvivő ribonukleinsav- (mRNS) szintézist, szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, befolyásolja az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin (a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim) produkciót. Hiánya esetén megnövekszik számos krónikus megbetegedés kialakulásának a kockázata (Holick, 2008). Ilyen kórképek: a szívizom vérellátási zavarával járó (isémiás) szívbetegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a rosszindulatú daganatok, a fehérvérsejtek egyik típusa, a T-sejtek közvetítette autoimmun és allergiás megbetegedések, reumatoid artritisz, szklerózis multiplex, tuberkulózis stb. (Tuohimaa, 2008). Több duplavak, placebokontrollált vizsgálatban mutatták ki a D-vitamin optimális szérumkoncentrációjának preventív szerepét. A D-vitamin szérumszintjének 54 nmol/l-ről 110 nmol/l-re való emelésével 20%-kal lehetne csökkenteni a D-vitamin „szenzitív” krónikus megbetegedések okozta halálozást, és a várható élettartam (life expectancy) két évvel növekedne (Grant, 2011). Bár kétségtelenül megállapítható, hogy a D-vitamin-szint szoros korrelációt mutat számos krónikus megbetegedés fokozott előfordulási gyakoriságával, jelenleg nem áll rendelkezésünkre A-típusú evidencia, a D-vitamin-kezelés hatékonyságának megerősítésére további multicentrikus kettősvak tanulmányok szükségesek...."

Forrás

Hippokratész állítólag azt mondta, hogy "minden betegség a bélben kezdődik ".

Nyilvánvaló, hogy ez nem igaz (vegyük például a genetikai rendellenességeket), de a krónikus betegségek egy jelentős része valóban összefüggésbe hozható a bél egészségével. Éppen csak ezer évig tartott az orvostudománynak ezt az állítást igazolni! Ez a téma tényleg nagyon érdekes. Sokszor látom a betegeknél, akik mindenféle problémával küzdenek, melyeket nagyon nehezen tudunk kezelni - kezdve a bőrbetegségektől, az elhízáson át - melyek mind összefüggésbe hozhatók a rossz bélflórával, hogy általában fogalmuk sincs, hogy ez lehet a kiváltó oka a tüneteiknek. Mikor van idő átbeszélni, hogy mit esznek és hogyan, és mennyit, majd elmagyarázom, hogy ennek milyen hatása lehet az egészségükre és, hogy ez okozhatja a tüneteiket, őszintén megdöbbennek. Próbálom őket rávenni arra, hogy figyeljenek az emésztésük javítására, és, ha az javul vele együtt javulnak majd a tünetek és ráadásul járulékos veszteségként még le is fogynak... Az emésztőrendszerünk. Az emésztőrendszerünk szervek összessége. A szájban kezdődik az emésztés folyamata a rágással, a táplálék nyállal keveredésével, majd innen a lenyelt falat végighalad az egész emésztőrendszeren, melynek mentén a gyomor, hasnyálmirigy, epehólyag, belek, mind abban segédkeznek, hogy minél több hasznos anyagot tudjunk kinyerni abból a falatból, amit megettünk. Ezen kívül az emésztőrendszerünk része a bélflóra is, amit több billió élő organizmusból áll. Ez a flóra velünk él, egyedi, mint az ujjlenyomatunk. A rendszer részvevői, alkotói nemcsak a táplálékkal lépnek kapcsolatba, amit megeszünk, hanem egymással és velünk is. Ha egyensúlyban van ez a rendszer, akkor ezek a mikrobák készségesen segítik az emésztést, a vitaminok és más tápanyagok felszívódását, lebontják a toxinokat, erősítik a bél gátfunkcióját, megakadályozzák a rossz baktériumok elszaporodását, és befolyásolják az immunrendszer működését, valamint a hangulatunkat, sőt még a gén expresszióra is hatással vannak! De, amikor az egyensúly felborul, ezek a mikrobák is képesek arra, hogy kárt okozzanak. Tehát a bél nem csupán egy szerv, hanem egy igazi ökoszisztéma. Különböző faktorok befolyásolják a bélflóránk összetételét és egészségét, a születés módja, a korunk, stressz, fertőzések, környezeti toxinok, a táplálkozásunk, antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, probiotikumok. Akkor mi az egészséges bélrendszer? Valójában erre nincsen konkrét definíció, mert ez annyira egyénfüggő, de számomra, ha valakinek egészséges bélrendszere van annak nincsenek rendszeres emésztőszervrendszeri tünetei, mint pl. puffadás, székrekedés, hasmenés, hasfájás. Mindannyiunknak van alkalmanként ilyen panasza, de normálisan ez nem rendszeres. Az egészséges bélrendszerrel rendelkező embernek a széklete rendszeres, formált. Rendesen működik az emésztése és a felszívódása. Milyen a nem egészséges bélrendszer? Vannak olyan jelző tünetek, amik bizony akár komoly problémát is jelezhetnek. Ilyenkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni és utánajárni, hogy mi is lehet a háttérben. Ilyen tünetek: a széklet habitusának hirtelen megváltozása, véres vagy fekete széklet, hirtelen súlyvesztés, nyelési nehézség vagy fájdalom nyelés közben, gyomorpanaszok. Ezen kívül egyéb kísérő tünetek jelentkezhetnek, amiket nem feltétlenül kötünk emésztőrendszeri betegségekhez, mert más betegségek esetében is előfordulhatnak, pl.: bőrproblémák, fáradtság, hangulatváltozás, hízás, fejfájás…stb. Hogyan befolyásolhatja a belünk egészsége a súlyunkat? Tudjuk, hogy ahhoz, hogy a táplálékot rendesen meg tudjuk emészteni, és a tápanyagok fel tudjanak szívódni, ahhoz egészségesen működő bélrendszerre van szükségünk. Ha ez nincs, akkor az vezethet fogyáshoz és túlsúlyhoz is. Először is ki kell deríteni, hogy van-e valamilyen belgyógyászati probléma a rossz emésztés hátterében. Ennek a legjobb módja természetesen, ha ezt megbeszéli háziorvosával vagy egy gasztroenterológussal. Az emésztési és felszívódási problémák általában akaratlan súlyvesztéshez vezetnek, valamint nyilán egyéb hiánytünetekhez. Rengeteg kutatás folyik jelenleg a bélflóra elhízásban játszott szerepéről. Sok ilyen kutatás azt vizsgálja, hogy különböző mikróbák hogyan befolyásolják az energia felhasználást, leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a bélflóránk összetétele határozza meg azt is, hogy egy adott tányér ételből kevesebb vagy több energiát tudunk hasznosítani. Egyes törzsek ügyesebbek ebben, mint a többiek. A bélflóránkban élő egyes mikroorganizmusok olyan enzimeket termelnek, melyek segítik lebontani az amúgy nehezen vagy nem emészthető szénhidrátokat és fehérjéket. Minél több energiát “újrahasznosítunk”, annál többet tudunk felhasználni. Megfigyelték, hogy a vékonyabb emberek bélflórájában többféle mikroorganizmus él, mint az elhízott emberek bélflórájában. Minél változatosabban táplálkozol, a bélflórád összetétele is annál változatosabb lesz. Sajnos ahhoz még keveset tudunk, hogy mik azok a törzsek, amik segítenek pl a fogyásban vagy éppen a hízásban. De van egy-két ígéretes tanulmány.

Forrás

Mikrobióta: az elfeledett szerv

Szervezetünkben körülbelül 10-100 trillió mikroba található.E sejtek többsége a belekben található, ahol élő ökoszisztémát alkotnak, amelyet bélflórának (mikrobiótának) nevezünk. A bélflóra legnagyobbrészt baktériumokból áll, de más mikroorganizmusok, például gombák, élesztőgombák, archeák és vírusok is megtalálhatóak benne. Esetenként „elfeledett szervnek” is nevezik, mivel a mikrobióta sok tekintetben úgy viselkedik, mint egy szerv. A belekben lévő mikrobák anyagcsere-tevékenysége számos előnnyel jár, az ételek megemésztésétől a fertőzések leküzdésén keresztül a szervezet toxinokkal szembeni védelméig. A bélflóra az immunrendszer kialakításában is segíthet, és hatással van a közérzetre is. Fontos az egyensúly! A bélflóra egyensúlya azonban könnyen felborulhat. A belekben található jótékony mikrobák összetételét befolyásolhatja betegség vagy antibiotikumkúra is. A stressz, a mozgásszegény életmód és az étkezési szokások szintén felboríthatják a bélflóra egyensúlyát. Mi az az élőflóra? Olyan, többségében tejsavbaktériumokat nevezünk élőflórának, amelyek hasonlóak az emberi bélflórában természetesen is megtalálható baktériumtörzsekhez és gyártási technológiájuknak köszönhetően a fogyasztásig is élő állapotban megmaradnak. A liofilizáció fagyasztva szárítást jelent, mely technológiának köszönhetően növekszik a baktériumok stabilitása a tárolás során, és megőrzik életképességüket a fogyasztásig vagy a terméken jelzett lejárati időig. Az antibiotikum miatt kialakuló hasmenés. Az antibiotikumok a betegséget előidéző baktériumok elpusztítását szolgálják. Ugyanakkor azonban csökkentik a bélrendszerben élő hasznos baktériumok számát is. Az antibiotikum-kezelésben részesülő betegek 5-35 százalékát érinti az antibiotikum-szedés miatt kialakuló hasmenés. Ilyen esetekben is javasolt élőflórás készítmények szedése. A gyomor-bélrendszeri kellemetlenségek. A bélflóra segít lebontani az ételt a belekben, és serkenti az egészséges emésztést. A bélflórát alkotó baktériumok egyensúlyának felborulása esetén puffadás, hasi fájdalom és hasmenés alakulhat ki.

Forrás


Ismerkedj meg a több milliárd jófej lakótársaddal - a csodálatos mikrobiom

A mikrobiom születés után fokozatosan alakul ki. Az első héten kevés törzs mutatható ki, a mikrobiológiai közösség meglehetősen instabil, és az első hónap során gyakran jelentős változások történnek. Vaginális szülésnél az újszülöttnél azok a törzsek dominálnak, amelyek az anya hüvelyi flórájában találhatóak (Lactobacillus, Prevotella, vagy Sneathia törzsek), hiszen az újszülött a steril méhből kikerülve itt találkozik először a későbbi élete során létfontosságú mikrobiótákkal. Felnőtt korra a bélrendszerben már legalább 1200 féle mikroorganizmus él, az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, gyógyszeres kezelés és egyéb betegségek is mind hatással lehetnek az összetételére.

A mikrobiom a következő években meghatározó kutatási területe lesz egyrészt a fizikai, másrészt a mentális betegségek feltérképezésének is a táplálkozáspszichológia területe a jövőben egészen biztosan szélesedni fog, és a genetikai kutatások térnyerésével egyre jobban megértjük az emberi test és az elme közötti kölcsönhatásokat.

Forrás


EZT MÉG BIZTOSAN NEM TUDTA A BENNÜNK ÉLŐ BAKTÉRIUMOKRÓL

Mikrobiomunk - amelynek része a bélflóra - velünk együtt fejlődik, befolyásolja anyagcserénket, élettanunkat, immunrendszerünk funkcióit , hangulatunkat, a betegségekre való hajlamunkat és még egy rakás olyan összetett folyamatot, mint az emlékezet vagy a tanulás. Nem véletlenül szánnak a tudósok annyi időt, energiát és pénzt a kutatásba. És nem is hiába: a tavalyi év különösen termékenynek bizonyult ezen a területen, ugyanis a kutatók kezdik megérteni az összefüggéseket bizonyos baktériumok és egészségügyi állapotok között.

Egyedi bélflórához személyre szabott étrend dukál

A mikrobiom genetikai és immunjelek formájában gyűjt információkat a gazdaszervezettől, amit olyan környezeti tényezők befolyásolnak, mint az életmódunk, az étrendünk vagy a higiéniánk. Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy ezeknek a jeleknek a megzavarása az egerek és az ember szervezetében diszbiózishoz vezet, vagyis felborul a gazdaszervezettel szimbiózisban élő baktériumok egyensúlya, ami különböző betegségeket vált ki. A tudósok számára a legnagyobb kihívás az, hogy megfejtsék a mikrobiom valamennyi kölcsönhatásának molekuláris alapjait annak érdekében, hogy személyre szabott gyógyszereket és étrendet lehessen összeállítani mindenkinek.

Eljött a probiotikumok új hajnala

Régóta az az elképzelés uralja ezt a kutatás területet, hogy a probiotikumok hatása törzsspecifikus. Ez az álláspont azonban egyre inkább megdőlni látszik, ugyanis egyre több vizsgálat mutat rá arra, hogy az élő mikrobák jótékony hatásai a baktériumok szélesebb rétegeinek (fajok és nemzetségek), mintsem egyetlen törzsnek tulajdoníthatók. Több mint 25 év tapasztalattal a háta mögött, Dr. Mary Ellen Sanders, a Dairy & Food Culture Technologies tanácsadója felhívta a figyelmet egy 2012-es metaanalízis eredményeire, amelyben a szakértők a probiotikumoknak az emésztőszervi betegségekre tett hatásait vizsgálták. Az elemzésekbe 158 tanulmányt és több mint 10 ezer beteget vontak be, és valamennyi betegség esetében a probiotikumok kedvező hatását figyelték meg. A lefőbb kérdés tehát az, hogy a probiotikus baktériumok segítségével visszaállítható- e a mikrobióta egyensúlya, vagyis gyógyíthatók-e a diszbiózis okozta betegségek?

Nagy esély van rá

“A bakteriocinek és bakteriofágok nagy népszerűségnek örvendenek - köszönhetően annak, hogy specifikus kórokozókat céloznak meg” - állítja Dr. Colin Hill, a Cork Egyetem mikrobiológus professzora. Kísérletek során kimutatták például, hogy az L.salivarius UCC118 nevű baktériumtörzs megvédi az egereket a Listeria monocytogene élősködő okozta fertőzéssel, a liszteriózissal szemben. Ez a felfedezés pedig azért reménykeltő, mert esélyes, hogy a mikrobióta manipulálásával más fertőzésekkel szemben is megvédhetők a gazdasejtek.

Forrás


ÚJABB BIZONYÍTÉKOT TALÁLTAK A BÉLBAKTÉRIUMOK ÉS AZ AGY MŰKÖDÉSE KÖZÖTTI KÜLÖNÖS KAPCSOLATRA

„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikrorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, – a Science kiadójaként is ismert – American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük.

Memóriajavító bacilusok, stressztűrést erősítő talajlakók

Janet Jansson, a Pacific Northwest National Laboratory biológiai kutatásokért felelős igazgatója azokról a még nem publikált egérkísérletekről is beszámol, amelyek során a Lactobacillus nemzetséghez tartozó fajok memóriára gyakorolt hatását vizsgálták. A mikroorganizmusokkal beoltott rágcsálók emlékezete ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabbnak bizonyult, mint a tejsavbacilusoktól mentes egyedeké. Jansson az FT-nek elmondta: jelenleg azt vizsgálják, a mikróbák milyen vegyületeket termelnek, és azok hogyan fejtik ki hatásukat.

Forrás